Spenót (növényfaj)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Spenót szócikkből átirányítva)
Spenót
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Disznóparéjfélék (Amaranthaceae)
Alcsalád: Chenopodioideae
Nemzetség: Spinacia
Faj: S. oleracea
Tudományos név
Spinacia oleracea
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Spenót témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Spenót témájú médiaállományokat és Spenót témájú kategóriát.

A spenót vagy paraj (Spinacia oleracea) a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) (korábban: libatopfélék) családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos. Ismert nevei még: spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj.

Valószínűleg Perzsiából származik, innen vitték a mórok Spanyolországba. Franciaországban a 16. században, Medici Katalin udvarában vált népszerűvé.[1] Magyarországra korán eljutott, Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturájában (1590) már említi a spinácz nevű levélzöldséget.

A parajszövőmoly fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban – annál inkább a levéltetvek és a spenótperenoszpóra (Peronospora spinaciae).

Jellemzői[szerkesztés]

Egyéves, néha kétéves növény, a mérsékelt égöv alatt képes áttelelni. Mintegy 30 cm magasra megnövő, szára egyenes, levelei változatos méretűek (2–30 cm hosszúak, 1–15 cm szélesek, a nagyobb levelek alul, a kisebbek a növény teteje felé haladva találhatók), váltakozó állásúak, hosszúkás-oválisak vagy háromszögletű-nyíl formájúak, szélük ép vagy öblös, végük hegyes. A tőlevelek állománya húsos, a magszáron növő szárlevelek hosszúkásak, rostosak. Kétlaki növény, a nővirágos egyedek hosszabb élettartamúak, a hímvirágúak az elvirágzás után elszáradnak. A sárgászöld, 3–4 mm átmérőjű, nőivarú virágok a levélhónaljakban nőnek, a hímivarúak gomolyvirágzatot (rövid kocsányú álernyős virágzat) alkotnak/álfüzérben állnak. Hosszúnappalos növény, napi 12 óránál rövidebb megvilágítás esetén nem képes a jarovizációra.

Termése gyakran tüskés felületű, 5–10 mm-es makkocska, melyben számos mag található. A magok tömege 8-10 milligramm, csírázóképességüket 4-5 évig megőrzik.

Felhasználása[szerkesztés]

A spenót leveleiben triterpén-szaponinok, betain, vitaminok, oxálsav, nitrátok találhatók. Leggyakrabban főzeléknövényként vagy salátaként használják fel, iparilag pedig klorofill előállítására. A leveléből készült szerek az emésztésre a hasnyálmirigy működésére jó hatással vannak, valószínűleg a szaponinok miatt. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen, és az oxalátok is gátolják a felszívódását. Magas (0,97) oxalát-, és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani.

A magyar hagyomány szerint az étel készítésekor pl. spenótfőzelék, kevés tejjel való készítése ajánlott. A tejben lévő kalcium reakcióba lép a paraj oxálsavával. Ezzel az eljárással az edényben megy végbe a reakció és nem a szervezetben. Így a vesekő kialakulásával nem kell számolni.[2][3]

Spenót a kultúrában[szerkesztés]

  • Popeye, a tengerész, egy fiktív hős aki nagyon szereti a spenótot és fogyasztásakor emberfeletti erőre tesz szert.
  • A spenótot (a kelkáposztával és a tökfőzelékkel együtt) gyakran a gyerekek számára nem kívánatos ételként ábrázolják a kultúrában.

Termesztése[szerkesztés]

Legnagyobb spenóttermelők
2021
(Számok százezer tonnában)
1.  Kína 29846
2.  USA 314
3.  Törökország 218
4.  Japán 212
5.  Kenya 182
6.  Indonézia 171
7.  Belgium 123
8.  Olaszország 100
9.  Irán 100
10.  Franciaország 0,9
22.  Magyarország 0,1
..
Föld összesen 32307
Forrás: FAO[4]

A spenótot számos országban és klímazónában termesztik a világon, és az egyik legnépszerűbb zöldségfajta. 2021-ben a spenótot több mint 60 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 32 millió tonnát.

A világ legnagyobb spenót termelői közé tartozik Kína, az Egyesült Államok, Törökország, Japán és Kenya. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Kína az éves világ spenót termésének a 92%-át adta.


Spenót (nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 23 kcal   97 kJ
Szénhidrátok3.6 g
- Cukrok  0.4 g
- Étkezési rostok  2.2 g
Zsír0.4 g
Fehérje 2.9 g
A-vitamin ekviv.  469 μg59%
β-karotin  5626 μg52%
Folsav (B9-vitamin)  194 μg49%
C-vitamin  28 mg34%
E-vitamin  2 mg13%
K-vitamin  483 μg460%
Kalcium  99 mg10%
Vas  2.7 mg21%

Hasonló növények[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. World's Healthiest Foods. [2013. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 26.)
  2. Spenót, a tavasz íze. magyarkonyhaonline.hu. (magyarul) Budapest: Magyar Konyha Magazin Kiadó Kft. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  3. Vesekőbetegség: Oxalátkő esetén. (magyarul) Táplálkozási Akadémia Hírlevél, XI. évf. 2. sz. (2018. február) 4. o. Hozzáférés: 2022. január 8. Kiadja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (pdf)
  4. http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]